Vonatos utazásaim mindig pozitívak voltak Angliában, gyorsak, pontosak,
fűtöttek és csendesek. Ez oda-vissza Londontól Portsmuthig már négy óra teljes komfortérzés. Így is történt, felszálltam a vonatra, olvasgattam, néha-néha meg kitekintettem az ablakon az elsuhanó
angol tájra és próbáltam elkapni egy-egy jó pillanatot a
fényképezőgépemmel. Délután egy óra volt
amire megérkeztem, s rögtön Portsmouth történelmi kikötője fogadott, a
vasútállomás mellett, nyugat irányba.
Az első három és fél óra nagyon hamar elszaladt a múzeumokban, mint ahogy azt követő négy is a tengerpart mentén sétálva. Az egész utazásomnak a fülkében töltött meleg és csend valamint a tenger és a tengerparti naplemente nyújtott látvány, a végtelenbe tekintés volt a célja. Így is sikerült, melegről gondoskodtak a múzeumok fűtött termei is a dupla cérnakesztyű mellett. Nagyon jól éreztem magam, bár nem számoltam múzeumokkal és azt gondoltam rögtön az elején, hogy nem fogom élvezni. Épp ellenkezőleg, teljesen belemélyültem a tengerészek akkori világába..