2016. május 9., hétfő

Szabaduló művész

Egy tompa kés
ez az ölelés
és beléd vés
néhány összekuszált róvásjelt
a múlt
most szabadult
kifakult
elavult
bárpult
s rajta könyököl
a jövőd
te meg csak szövöd
pókhálóba a jelent
s egy elkent
rúzsfolt az ingeden
néz rád hogy mi legyen
happy end mint a filmeken
vagy sírjunk a nincseken
a lázadó tincseken
mit ujjad köré fon
egy sercegő magnetofon
s mínusz hőfokon

éget az érzés a torkodon.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése