2016. május 17., kedd

Utazni jó.. avagy két határ közt


Az élményeink fűszerezik mindennapjainkat és teszik különlegessé életünket, ám az egyetlen baj a sok-sok élménnyel az, hogy nem csupán pozitív, hanem negatív élmények is érhetnek az élet hepe-hupás útján. Éppen ezért nem árt odafigyelni arra, hogy a pozitív élményes zsák mindíg nagyobb legyen, mert ellenkező esetben besavanyodunk és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy élni bizony jó és oly sok dolog van amiben a szépet és jót megláthatjuk. A pozitív élmények sokszorosítására tökéletes alkalom lehet egy-egy utazás, különböző helyszínek meglátogatása és azok hangulatainak magunkba szívása.

Így vélekedett az utazásról az a jókedvű turista is, aki ezúttal Ukrajna egyik kisvárosát készült meglátogatni.
Kissé hosszú az út odáig, de mivel  párosban szép az élet s még a hosszú út is vidám kirándulás, így elindultak hát kettesben új élmények reményében. Az élmények nem is maradtak el, csak éppen más formában jelentkeztek mint ahogy azt „hőseink” várták... Útközben találkoztak zuhogó esővel, araszoló forgalommal, öngyilkos merénylő kutyával, aki megnyugvásukra épp az utolsó pillanatban gondolta meg magát és mégis az életet választotta. Ám a jókedvű utasoknak semmi sem szegte kedvüket, hisz várt rájuk az új felfedezés izgalma.
Éjfél tájt meg is érkeztek a román-magyar határhoz, mert terv szerint magyar földről szándékoztak átlépni az ukrán földre. Hamargyorsan át is keltek és mosolygósan, éneklősen haladtak tovább, hisz már csak 2 óra és elérik a kiszemelt kisvárost.. vagy mégsem?..


A következő megálló a magyar-ukrán határszakasz: útlevél megmutat, csomagtartóba kukkintás és máris átlépve a magyar földről, ám még nem az ukrán földön, csak ott ne a kettő között, mert Ukrajnába nem lehet csak úgy menni hogy na itt vagyok megjöttem s kész..előbb 2 óra álldogálás, mindenkit meg kell nézni árgus szemmel, hogy miért is jött, mit akar, ülne inkább otthon.. Akárcsak Sauron szeme, a határőr szeme is mindent lát, csak éppen nyelveket nem beszél, így hát amikor utasaink sorra kerülnek mufurckodik ukránul. Utasúr próbálkozik: magyar, román, angol, német? De nem s kész, Ukrajnába nem lehet csak úgy bemenni, de egyébként is miért erre jöttek, miért nem amarra, mert innen messzebb van a kiszemelt kisváros mint onnan..nem tetszel, gyanús vagy s az ukrán földre nem teheted a lábad! Jókedvűség a 0-nál, nincs mit tenni, vissza kell fordulni, itt ugyan nem jutnak át utasék. Irány vissza magyar földre, majd próbálkozni amott, a másik határátkelőnél.. "csak ne olyan gyorsan, mert mit keresnek megint itt (a magyar határőr is csúnyán néz), hisz nem 2 órája lépték át a jó magyar határt? – Csak épp nem engedtek tovább.." Vagy úgy, hát akkor gyanúsak, valami baj lehet velük ha nem engedték át ukránék..kérdezősködés, méregetés, bekukkintás mindenhova.  Ha így haladnak, ott maradnak két határ közt, se ki se be.. No de mégsem, még egy kis időzés és aztán mehetnek tovább, a szerb..vagyis a másik ukrán határ felé.
.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése